5.rész

Nagy szemekkel néztem a telefonom kijelzőjét. Ez most komoly? Tényleg ő hív? Nem akartam elhinni. A kijelzőmön Riley neve és telefonszáma volt. Riley az unokatestvérem és egyben nagyon jó barátnőm. Régen ő is Minessotában lakott a szüleivel, de az apja Dubai-ban kapott állást és oda költöztek. Már két éve nem is találkoztam vele csak néha szoktunk telefonon beszélgetni, de azt is nagyon ritkán. Felvettem a telefont és beleszóltam. 

- Halló?- kérdeztem kicsit megszeppenve. 

- Szia Cat! Riley vagyok. Mi újság van veled? Olyan régen beszéltünk. - mondta Riley a vonal másik végéből. Hangja nagyon izgatott volt, de nem igazán tudtam eldönteni, hogy miért.

- Szia. - köszöntem vissza. - Semmi különös meg vagyok. Na, de inkább veled mi van? Mi újság Dubai-ban?- kérdeztem.

- Minden nagyon jó viszont nem leszek itt sokáig. - komolyodott el. 

- Miért mi történt?- kérdeztem kicsit aggódva. 

- Hát az van, hogy.....hát, hogy...- mondta nagyon szomorú hangon. 

- Jézusom Riley ne ilyezgess! Mi a baj? - kérdeztem most már tényleg aggódva. 

- Az van, hogy.... Los Angelesbe költözünk!!!-kiabált a telefonba Riley boldogan. 

Ekkor már tudtam, hogy az előbb csak szívatott. És már értem, hogy miért ennyire izgatott. 

- Ez komoly? De hiszen ez remek! De mégis miért? És mikor indultok? - kérdeztem izgatottan.

- Igen komoly! És azért költözünk oda, mert apu most ott kapott állást, anyu pedig egy boltot akar nyitni. Amúgy holnap indul a repülőnk. 

- Ez fantasztikus. - mondtam.

- Igen az! Már nagyon várom, hogy oda érjünk. És legalább közelebb leszünk egymáshoz. Nagyon hiányzol. - mondta. 

- Te is nekem. De, lehet, hogy már holnap fogunk találkozni. - mondtam. 

- Ezt meg, hogy érted?- kérdezte értetlenül Riley.

- Úgy, hogy én itt vagyok Los Angelesben!

- Micsoda? Nem mondod? Hogy-hogy?- halmozott el a kérdéseivel. 

- Ide jöttünk nyaralni.- válaszoltam egyszerűen. 

- Akkor láthatjuk egymást? Jaj, de jó alig várom, hogy végre megölelhesselek. - mondta hatalmas hangon Riley.

- Kimegyünk értettek a repülőtérre. Mikor száll le a gépetek? 

- Öhmm azt hiszem, hogy 09:40- kor....- kicsit gondolkozott- Igen biztosan akkor.

- Oké akkor holnap találkozunk. - mondtam.

-  Oké akkor holnap. Már alig várom, hogy láthassalak. - mondta.

- Én is. Na, szia. - köszöntem el.

- Szia. - köszönt el majd lerakta a telefont.

Ez annyira jó végre láthatom Rileyt. Annyira örülök. Azt hiszem szólok anyáéknak. Leszaladtam a lépcsőn. Annyira siettem, hogy majdnem összeestem (ügyes vagyok). 

- ANYA! APA! El sem hiszitek, hogy ki hívott fel. - szaladtam be a nappaliba. 

- Mégis ki?-kérdezte anya.

- Riley! És azt mondta, hogy ide költöznek Los Angelesbe!- mondtam izgatottan.

- Riley? De hiszen ez remek. - mondta anya. - De mégis miért? 

- Az apukája itt kapott állást az anyukája pedig egy boltot fog nyitni.

- Carlos megint új állást kapott? És Ashley nyit egy boltot? Nem semmi. - mondta apa.

- Biztos, én csak arra tudok gondolni, hogy végre láthatom Rileyt.

- Elhiszem. - mondta anya.

- Ja, amúgy megígértem nekik, hogy kimegyünk értük a repülőtérre. Holnap 09:40-kor száll le a gépük. 

- Akkor majd elmegyünk. - válaszolták apuék. 

Felmentem a szobámba és az ágyra ültem. Még mindig alig bírom felfogni, hogy ismét láthatom Rileyt. Olyan jó lesz. Majd elkezdtem gondolkodni. Vajon Carlos milyen állást kapott? És Ashley milyen boltot fog nyitni? Ekkor beugrott valami. Hirtelen felkeltem leszaladtam a nappaliba ahol még mindig ott voltak anyáék. 

- Át mentem Rydelékhez. - mondtam. 

- Rendben, de vacsorára gyere haza. -mondta anyu. 

- Rendben. -válaszoltam és elindult Rydelékhez. 

Mikor oda értem becsöngettem. Riker nyitott ajtót.

- Szia Riker. - köszöntem.

- Szia. - mondta majd beengedett.

Rosst láttam leszaladni a lépcsőn és felém szaladni. 

- Már azt hittem, hogy sosem jössz. - mondta Ross miközben megölelt. 

- Bocsi csak volt egy kis dolgom. - válaszoltam neki.  

- Jó oké, de ugye most már maradsz?- kérdezte reménykedve. 

- Persze. - mondtam. 

- Oké én azt hiszem, hogy itt hagylak titeket kettesben. Ha van valami szóljatok. - mondta Riker és felment az emeletre. 

-  És Rydel? Elég fura, hogy nem szalad le és ugrik a nyakamba. - kérdeztem Rosstól mire kicsit elnevettük magunkat.

- Be kellett ugrania The Rage-be valami sürgős ügy miatt.- mondta Ross.

- Értem. Ja, amúgy van egy jó hírem. - mondta kicsit sejtelmesen. 

- És mi lenne az?- kérdezte Ross kíváncsian. 

- Gyere, menjünk fel a szobádba és elmesélem.

- Oké. - mondta és elindultunk a szobája felé.  

Mikor beértünk leültem az ágyra és Ross is mellém. Nagy szemekkel nézett rám. Kíváncsian várta, hogy elkezdjem a mondani valómat. 

- Na, szóval arról van szó...- kezdtem el.

- Miről?- kérdezte Ross.

- Lenne egy ötletem, hogyan tudnánk meggyőzni a szüleimet, hogy ide költözünk.

- Tényleg?És mi lenne az?- kérdezte miközben a szeme csillogót. 

- Na, szóval arra gondoltam....

Rossnak elmondtam a tervem. Nagyon tetszett neki az ötletem és azt mondta, hogy még sikerülne is. Valaki kopogott. Rydel volt az. 

- Szia. - köszönt Rydel.

- Szia. - szóltam neki. - Na, sikerült az a fontos ügy a The Rage-ben?

- Hála az égnek igen. Sürgősen össze kellett hozni egy koreográfiát. - mondta és hallani lehetett hangját, hogy nagyon fáradt viszont külsején nem lehetett észrevenni. 

- Oké.  De én azt hiszem, hogy haza megyek, mert megígértem anyunak, hogy vacsorára otthon leszek.. - mondtam.

- Oké, kikísérlek. - mondta Rydel. 

Felálltam majd Ross is, megöleltük egymást miközben egy cetlit rakott a zsebembe, 

- Akkor szia. - mondtam neki.

- Szia. - köszönt el.

Lementünk Rydelel, az ajtóhoz kísért majd elköszöntünk egymástól. Elindultam haza. Beléptem a házba anya éppen készítette a vacsorát. 

- Szia. - köszöntem oda.

- Szia. Nem sokára vacsora. - mondta.

- Oké. - mondtam és felmentem a szobámba. 

A zsebembe nyúltam és elővettem azt a cetlit, amit Ross rakott bele. Ez állt benne: Este 11:00-kor felhívlak, hogy még átbeszéljük a tervem. Majd hívlak.

Hát rendben. 

- Cat Vacsora!- hallottam anya hangját. 

 Elraktam a cetlit a zsebembe. Lementem a konyhába és az asztalhoz ültem. Megettük a vacsorát én pedig elindultam a szobám fele. 

- Holnap reggel 7-kor keltelek. - mondta anya.

- Rendben. - válaszoltam neki.

Bementem a szobámba majd a fürdőbe és lezuhanyoztam. Lefeküdtem az ágyra és azt vártam, hogy Ross hívjon.Levettem a telefonomról a hangot nem akartam, hogy anyuék meghallják. Egyszer csak látom, hogy felvilágít és egy számot láttam. Felvettem. 

- Szia. - hallottam Ross hangját a vonal másik végéből. 

- Szia. Nos, akkor mit szeretnél megbeszélni?- kérdeztem.

- A tervedet. meg hallani akartam a hangodat. - mondta. 

Még jó, hogy telefonon keresztül nem látott, mert teljesen elpirultam.

- Hát akkor beszéljünk. - mondtam.

Hajnalig beszélgettünk. Még mindig nem akartuk abbahagyni a beszélgetést, de már mind a ketten nagyon álmosak voltunk. Elköszöntünk egymástól és leraktuk a telefont. Nagyon várom, hogy újra láthassam Rileyt. És abban is reménykedem, hogy a tervem is beválik. Nagyon álmos voltam ezért elaludtam.