Értetlenül néztem Rydelre.
- Ezt meg mégis honét tudod?- értetlenkedtem.
- Én is tegnap jöttem rá.
- És miért nem szóltál, hogy aki nekem tetszik azaz öcséd?
- Mert nem voltam benne biztos, de este elgondolkoztam rajta és akkor jöttem rá, hogy Ross mindig abban a partszakaszba szokott szörfözni és leesett, hogy te róla meséltél.
- És ő ezt tudja?- kérdeztem kicsit félősen.
- Nem.
Mikor ezt Rydel kimondta megnyugodtam.
- Akkor jó!- mondtam nyugodt hangon.
- Miért is?- értetlenkedett Rydel.
- Mert úgy sem lenne nála esélyem. - mondtam szomorúan.
- És ezt mégis honét veszed? Ahogy elnéztelek titeket nagyon is jól elvoltatok.
- De ez még nem azt jelenti, hogy bejövök neki.
- Hát szerintem meg igen is bejössz neki! Ismerem Rosst és te nagyon is az esete vagy! Sőt még talán el is hív randizni. - mosolygott Rydel.
- Na persze!- mosolyogtam kicsit keservesen. - Akkor lemegyünk?- kérdeztem.
- Aha!- válaszolta Rydel és elindultunk lefelé a nappaliba.
Mikor beértünk egy csapat fiú ült a kanapén és videó játékoztak. Rosson kívül senkit nem ismertem.
- Srácok!!- kiabált Rydel.
Hirtelen egyszerre felénk fordultak és mindenki engem nézet.
- Ő itt Cat a barátnőm, akiről tegnap meséltem. - mondta Rydel miközben rám mutatott.
- Sziasztok. - mondtam kicsit félősen.
- Szia! - mondták egyszerre.
Legelőször egy magas, hosszú barna hajú srác lépett elém.
- Szia, én Rocky vagyok. - mondta.
- Szia, Cat vagyok.
- Szia, Riker vagyok. - mondta egy magas, szőke hajú srác.
- Én Ryland. - mondta egy alacsonyabb, barna hajú srác.
- Szia Cat vagyok. - mondtam kedvesen.
- Én pedig Ellington vagyok, de a legtöbben Ratliffnak hívnak. - lépett elém egy magas, rövid barna hajú srác.
- Nagyon örülök. - mondtam.
- Engem pedig már ismersz. - mondta Ross.
Erre csak mosolyogtam.
- Rydel tegnap egész végig rólad beszélt. - mondta Rocky.
- Ohhh ez nagyon megtisztelő. - mondtam mire elnevették magukat.
- És mit szeretnétek csinálni?- kérdezte Ratliff.
- Hát nem is tudom, mit ajánlotok?- kérdeztem.
- Medence Party!!!- kiáltotta el magát Ross.
Ezzel mindenki egyet értett.
- Én mondtam neked, hogy hozz fürdőruhát. - mondta Rydel.
- Igazad volt. - mondtam mire elnevettük magunkat.
- Akkor menjünk és öltözünk át. - mondta Rydel majd megragadta a csuklóm és felrángatott a szobájába.
Mikor kész lettünk leszaladtunk a lépcsőn ki a kertbe, ahol a medence volt. A fiúk már bohóckodtak a vízben. Nekem egyből Rossra tapadt a tekintettem. Vizes testére rá sütött a nap és mikor meglátott rám mosolygott.
Én egyből viszonoztam a mosolyt. Talán mégis van nála esélyem? A gondolkodásból is Rydel ébresztett fel.
- Gyere már! Ne álmodozz! - mondta és a napozóágyhoz vezetett.
Leraktuk a törölközőinket és a víz felé vettük az irányt. Bemásztunk a vízbe és mind a ketten felmásztunk egy-egy strandmatracra és napozni kezdtünk miközben a fiúkat figyeltük. Mikor nem figyeltek a srácok Rydel megszólalt.
- Te tényleg belezúgtál. - mondta elég halkan.
- Ezt meg mégis honnét veszed?- kérdeztem vissza.
- Egyfolytában őt figyeled, egy pillanatra nem veszed le róla a tekinteted. - vigyorodott el Rydel.
- De jó megfigyelő vagy.
- Tudom, és azt is észrevettem, hogy ő is egyfolytában téged figyel.
- Hát szerintem ezt rosszul láttad. - vágtam rá egyből.
- Hiszen most mondtad, hogy nagyon jó megfigyelő vagyok.
- Ezek szerint tévedtem. - mondtam mire elnevettük magunkat.
A fiúk erre egyből oda figyeltek.
- Mi olyan vicces?- kérdezte Ryland.
- Hosszú!- kiabáltuk egyszerre Rydelel majd folytatták a bohóckodás.
Egy kis idő múlva teljesen elnyomott a nap és majdnem elaludtam. Arra lettem figyelmes, hogy valami megmozdítja a matracot. Hirtelen felkaptam a fejjem és Ross gyönyörű barna szemeivel találtam szembe magam. Akaratom ellenére elmosolyodtam és ő is. Olyan édes volt.
- Csak nem álmos vagy? - kérdezte még mindig mosolyogva.
- Nem mondanám csak egy kicsit fáradt vagyok. - mondtam.
- Akkor nem jössz, ki a partra piheni?- kérdezte.
- Mehetünk. - válaszoltam.
A medence széléhez mentünk majd Ross szállt ki először és nyújtotta a kezét felém.
- Szabad, kisasszony?- kérdezte kicsit túljátszva a szerepét.
- Köszönöm. - mondtam és segített kiszállni a vízből.
Leültem a napozóágyra Ross is hozott magának egyet majd leült rá mellém.
- A többiek hol vannak?- kérdeztem.
- Bementek mikor te majdnem elaludtál.- válaszolt.
- És te miért nem mentél be?
- Nem akartalak itt hagyni. - mondta és közben mosolygott.
Oké muszáj volt elmosolyodnom.
- Hova valósi vagy? - kérdezte.
- Minnesota-ból.
- Értem. És miket szeretsz?
- Nekem a tánc és a zene az életem. Ha ez a kettő nem lenne nem is tudnák élni.
- Akkor hasonlítunk.- mondta és közben rám mosolygott.
- Ezek szerint. - mondtam és én is mosolyogtam.
- És meddig maradtok?
- Augusztus 29-ig.
- Nem is maradtok tovább?- kérdezte kicsit szomorú arccal, amin kicsit meglepődtem.
- Sajnos nem. Bár én nagyon örülnék, ha ide költöznénk, nagyon szeretek itt lenni. De nem hiszem, hogy a szüleim beleegyeznének.
- Akkor győzzük meg őket. - mondta Ross miközben megragadta a csuklóm és a házba húzott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése